Rikító szín, piros Turbo-felirat, versenyautós designt imitáló fekete csíkok a karosszérián – mindez akár nevetségessé is tehetné Corsát, ám a reakciók azt mutatják, sokaknak bejön ez a kombináció. Az pedig tény: a Corsa 1.4 Turbo Color Edition nem csak sportosnak látszik, hanem az is, a 150 lóerős pörgős motor igazi városi vagánnyá teszi. 

Elsőre kicsit nehezen áll össze a kép. Adott egy Corsa, abból is egy ötajtós változat. Ezt aztán felszerelték hatalmas, 17 colos felnikkel, erősen „peres” 215/45-ös gumikkal, befestették nagyon-nagyon citromsárgára, és húztak bele két, a motorháztetőtől a tetőn át a csomagtérajtó aljáig futó fekete „versenycsíkot”, olyat, aminek az esetek túlnyomó részében kínosnak kellene lennie. S bár sok minden szól az ellen, hogy ez így egyben kiadhat valami menőt, a visszajelzések azt mutatják, nagyon is működik ez a válogatás. Az utcán sokan utánafordultak, ami valljuk be, egy Corsa esetében messze nem tekinthető szokott szituációnak, és az autó láttán gyakran hangzott el a „vagány”, továbbá a „dögös” jelző is.

Érdekes módon a beltér is hasonlóképp ellentmondásos. Az még rendben van, hogy – az amúgy jó oldaltartású – ülések kárpitját sárga szálak is átszövik, abszolút belefér a műszerfalon keresztben végigfutó, a középső szellőzőknél kicsit „hullámzó” sárga csík is. De például a citromsárga váltógomb és a ugyanilyen színű kézifékkar már határeset. Pontosabban: határesetnek tűnik. Merthogy a mindennapok azt igazolják, hogy az Opel színfelelősei nagyon is értik a dolgukat, tudják meddig mehetnek el: ahogy kint, úgy bent is működik a „Color Edition” széria keretében összeállított kombináció a reakciók szerint.

S amikor túl jutottunk a „de menő” és a „milyen vagányul néz ki” körökön, rendszerint érkezik a kérdés: „De azért megy is?” Mi pedig rávágtuk: mi az hogy, nagyon is. A motorháztetőn is végigfutó fekete versenycsíkok alatt ugyanis az 1,4 literes turbós erőforrás erősebbik változata dolgozik. A 150 lóerőnek és a 220 Nm-es nyomatéknak köszönhetően a bő 1,1 tonnás Corsa 8,9 másodperc alatt éri el a százas tempót, ám fontos megjegyezni: nem is ez az érték, sokkal inkább 100 km/h alatti sebesség alatti rugalmassága a feltűnő, már kis gázra is figyelemre méltó fürgeséggel – és nem mellékesen: jó hanggal – reagál. Ehhez pedig partner a futómű és a pontos hatfokozatú kézi váltó. Az 1,4-es turbót hajtva, pörgetve kissé megugorhat a fogyasztás, ám normál használat mellett – amibe belefér azért néhány lendületes indulás – hét liter körüli fogyasztással lehet számolni városban, országúton ennél legalább egy literrel kevesebbel is beéri.

Ami a használhatóságot illeti: a Corsa ötajtós verzióban kellően tágas ahhoz, hogy elegendő legyen akár egy két kisgyermekes családnak is, sem elől, sem hátul nem okoz gondot még a hosszabb táv sem. A csomagtartó – miközben, ott a pótkerék – 285 literes, ami családi vakációra nyilván csak diktatórikus családfői megszorításokkal vezényelt csomagolás után lehet elég, de az esetek túlnyomó részében, hétköznapokon ekkora raktér is elegendő. A Corsa használati értékét a hideg reggeleken jól eső meleget adó kormányfűtéstől a tempomaton át a kormányt könnyítő City-szervoig számos valóban hasznos extra teszi teljessé. A 7 colos érintőképernyős kijelző is világosan, logikusan használható – akárcsak az Opel más típusaiban.

Az aktuális Opel-árlista szerint – kedvezmények nélkül – 3,5 millió forintba kerül a legolcsóbb, 1,2-es, 70 lóerős benzinessel szerelt ötajtós Corsa. Ennél valamivel több mint egymillió forinttal kerül többe, 4,53 milliótól indul a Color Edition széria 150 lóerős motorral szerelt modellje. Ez persze nem kevés pénz, de van, ami más megvilágításba helyezi ezt az összeget. A felárért sokkal jobban felszeret kocsit kapunk, többek között alapáron jár a kormányról vezérelhető rádió, a tempomat, a jobb rádió, a fedélzeti computer, a 16 colos alufelni és persze a vagány megjelenés. Mindemellett 29 százalékkal többért 114 százalékkal nagyobb teljesítményt – másképpen: pazar vezetési élményt – is kapunk.

​